Az ötlet szellemi atyjával Andrew Hood, a Velonews szakírója beszélgetett.
Brian Holm a Quick Step Floors egyik sportigazgatója volt annak a jelenségnek az elindítója, mellyel minden bizonnyal a legtöbb országúti kerékpársport iránt érdeklődő szembetalálkozott a közösségi médiában. Amikor a csapathoz érkezett, poénból kezdett el e-mailben így kommunikálni (gyerekkorában ismert egy bandát, kemény figurákkal, akik így hívták magukat), de a versenyzőknek tettszett, és aztán Bob Jungels kezdte el ezt az addig belső körben használt kifejezést nyilvánosan is alkalmazni.
Később a csapat marketing menedzsere készíttetett néhány sapkát ezzel a felirattal, és aztán onnan saját útjára lépett a történet. A csapatbuszon és a mezen is megjelenik a felirat.
A kerékpársportban - minden bizonnyal abból eredeztethetően, hogy ellentétben a futballal, itt sűrűn alakulnak és szűnnek meg csapatok - nem alakult ki az állatfigurás kabalababák hagyománya, vagy hogy (lsd amerikai major sportok) már eleve a klubok elnevezésében szerepeljen valamilyen állat. Pár évvel ezelőtt a Garmin csapatánál próbálkoztak az "argyle" (skótkocka, "skóckockaság") kifejezés szimbólumként használatával, de nem igazán tapadt meg a köztudatban, nem kis részben amiatt, hogy a csapat névadó szponzorai sűrűn változtak s ezzel együtt a mezek is.
Persze a csapatok és a versenyzők is kapnak időről-időre bece- vagy gyúnyneveket, akár újságíróktól, akár csak egymás közt a mezőnyben mennek a zrikálások, de arra nem igazán látni példát, hogy ezt tudatosan építsék be egy csapat szemléletébe akár szakvezetői szinten is. Brian Holm szerint a farkasfalka kifejezés a csapaton belül mindenkinek tetszik, farkasnak lenni jó, gondoljunk bele, mi lenne, ha fehér póniknak neveznék magukat?
Persze, ha farkasfalkáról van szó, felmerül a kérdés: ki az alfa hím?
(forrás)
..
Később a csapat marketing menedzsere készíttetett néhány sapkát ezzel a felirattal, és aztán onnan saját útjára lépett a történet. A csapatbuszon és a mezen is megjelenik a felirat.
 |
| (Julian Alaphilippe) |
A kerékpársportban - minden bizonnyal abból eredeztethetően, hogy ellentétben a futballal, itt sűrűn alakulnak és szűnnek meg csapatok - nem alakult ki az állatfigurás kabalababák hagyománya, vagy hogy (lsd amerikai major sportok) már eleve a klubok elnevezésében szerepeljen valamilyen állat. Pár évvel ezelőtt a Garmin csapatánál próbálkoztak az "argyle" (skótkocka, "skóckockaság") kifejezés szimbólumként használatával, de nem igazán tapadt meg a köztudatban, nem kis részben amiatt, hogy a csapat névadó szponzorai sűrűn változtak s ezzel együtt a mezek is.
Persze a csapatok és a versenyzők is kapnak időről-időre bece- vagy gyúnyneveket, akár újságíróktól, akár csak egymás közt a mezőnyben mennek a zrikálások, de arra nem igazán látni példát, hogy ezt tudatosan építsék be egy csapat szemléletébe akár szakvezetői szinten is. Brian Holm szerint a farkasfalka kifejezés a csapaton belül mindenkinek tetszik, farkasnak lenni jó, gondoljunk bele, mi lenne, ha fehér póniknak neveznék magukat?
Persze, ha farkasfalkáról van szó, felmerül a kérdés: ki az alfa hím?
"Philippe Gilbert, semmi kétség. Az első naptól fogva, hogy a csapathoz érkezett, ő a vezér. Ki az, aki kesztyű nélkül versenyez? Gilbert. Mindenki csak csóválta a fejét, mikor tavaly támadott a Rondén. És megcsinálta, nem igaz?! Igazi fenegyerek!"
(forrás)
..
