Nézzük meg kicsit közelebbről a tegnapi hírt  - azaz, hogy az ASO visszavonja versenyeit a World Tour rendszerből - a legfontosabb szereplők, a csapatok szempontjából.   
A World Tour rendszer egy olyan stabilitást kínál a licencet megszerző csapatok számára, ami révén a szponzorok keresése is könnyebbé válhat. Adott 18 csapat és vagy két tucatnyi verseny, amiken ezek a csapatok garantáltan részt vehetnek, köztük a világ legismertebb versenyein, a Tour de France-on, a Giro d'Italián, a Párizs-Roubaix-n, stb. A tervezett reformok következtében ez három évre terjed majd ki, azaz, nagyon leegyszerűsítve a szituációt, ha egy csapat és egy szponzorációt tervező cég illetékesei leülnek tárgyalni, akkor a World Tour licenccel rendelkező csapat részéről érvelhetnek úgy is, hogy három évig tutira ott lesznek a Tour de France-on. A szponzoroknak meg  - lássuk be - nem az számít, hogy melyik verseny képvisel magas szakmai minőséget, hanem, hogy melyik a leghíresebb, legtöbb nézőt bevonzó esemény.

Könnyen belátható, hogy mit ért tehát a Tour de France versenyigazgatója, Christian Prudhomme azon, hogy a World Tour egy túlságosan zárt rendszerré kezd válni. A stabilitás nyereség annak a 18 csapatnak, akik megkapják a licencet, de közben megnehezíti a helyzetét a többi csapatnak, hisz eddig meg volt az esély, hogy évről-évre újra próbálkozzanak, hátha mégis bejutnak az elitbe, most azonban sokkal hosszabb lesz a várakozási idő és igen, megint ugyanoda jutunk ki, a szponzorokhoz, akik így könnyű szívvel pártolnak el tőlük. A nagy csapatok még nagyobbak lesznek, a kicsik meg még inkább a megszűnés határán egyensúlyoznak.

Ezt hekkelte meg az Amaury Sport Organisation azzal, hogy nem a World Tour, hanem egy a szervezők számára sokkal nagyobb szabadságot engedélyező kategóriába (HC) soroltatta a versenyeit. Nekik jelen állás szerint nincs vesztenivalójuk, a Tour de France egy erős brand, és ahogyan már fentebb is írtam, akár a támogatók vagy a tévés jogdíjak, a  résztvevő települések által fizetett összegek esetében a verseny hírneve sokkal többet nyom latba, mint a verseny UCI-besorolása.

A csapatok számára is természetesen továbbra is az év egyik legfontosabb eseménye lesz, törekednek majd, hogy ott legyenek, csakhogy innentől ezt már nem lehet annyira kiszámíthatóan tervezni, mint eddig. Egy HC kategóriás versenyen ugyanis a szervezőknek nem kötelező mind a 18 World Tour csapatot meghívniuk. A versenyen részt vevő csapatok maximum 70%-a lehet World Tour gárda, s mivel Proudhomme-ék szeretnék már jó ideje  20 csapatosra csökkenteni a mezőnyt biztonsági okokból, ez maximum 14 csapatot jelentene, de a témával foglalkozó nemzetközi cikkek mindenhol 13 csapatot számolnak.

Vagyis öt World Tour csapat hoppon marad.

Bizonyos értelemben így a rendszer maga is értelmét veszti  - miközben meg a rendszerbe bekerült csapatok részéről mégiscsak áhított dolog a már említett stabilitás miatt -, hisz mi értelme van, hogy garantálják egy sor  World Tour kategóriába sorolt versenyen a jelenlétet, ha épp a legfontosabbakon (ne feledjük, az ASO szervezi a Párizs-Nizzát, a Párizs-Roubaix-t, a Fléche Wallone-t, a  Liege-Bastogne-Liege-t a Critérium du Dauphine-t és a Vuelta a Espanát is) nem garantált. Miért hozzanak komoly áldozatokat azért, hogy megfeleljenek a World Tour licence-nek, ha ez nem biztosítja a legnagyobb presztízsű versenyeken a részvételt? Hogy majd feltölti az UCI a World Tour sorozatot más versenyekkel?  Kis túlzással élve, az kb mint halottnak a csók.

A legfrissebb infó az ügyben, hogy UCI reagált: folytatni kívánják a reformokat.

















Share To:

Pethő Anita

Pethő Anita (1980) kulturális szakíró és sportújságíró

Hozzászólások: