Martial Saugy neve nemrég bukkant fel az amerikai, Lance Armstrong és csapata(i) körül folyó nyomozás során, miszerint a szakember és az általa vezetett labor 2001-ben eltüntette a doppingmintákat, amelyekben EPO-t mutattak ki.
Nos, Saugynak a neves svájci lap számára adott interjúja egy kis tudománytörténeti alapvetésnek is beillik, hiszen leginkább az EPO kimutathatóságának történetéről beszél. Elmondja, hogy 2000-ben, az olimpián is már voltak gyanús minták, ám akkor még problémák voltak az EPO kimutatásával. Éppen úgy, ahogy az ominózus 2001-es minták esetében is. Saugy elmondta, hogy igaz, hogy voltak gyanús minták, ám csupán 70-80%-os valószínűséggel tudták ekkor még kimutatni, hogy a minták többiekétől eltérő kémiai jellemzői EPO-használat miattiak. Bo Hamburgert 2002-ben még felmentették, mert ez az arányszám 80%-on állt, egy párizsi labor szakértői véleménye szerint azonban 85%-ot kellett volna elérnie, hogy biztora mondhassák: Hamburger EPO-t használt. Ártatlanul elitélni valakit, tévedésen alapulú ítéletet hozni senki nem akart, így hát Hamburgert felmentették, ugyanakkor hozzá kell tenni: a versenyző később bevallotta, hogy valóban használt EPO-t (is?).
Saugy 2002-ben egyébként rengeteg alkalommal tartott mint szakértő előadást az EPO-t kimutató tesztről, hisz nyilvánvalóan nagy érdeklődés és rengeteg vitás helyzet övezte ennek a tesztnek a kifejlesztését és nyilvánosságra hozatalát. Ilyen felvilágosító előadás keretében beszélt Bruyneelnek és Armstrongnak is módszerekről. Az ok, vagy méginkább az elv, ami miatt egy ilyen beszélgetés létrejöhetett, hogy akkor úgy gondolták a szakemberek, hogy a versenyzőknek igenis joguk van tudni arról, hogy milyen módon vizsgálják meg később az általuk leadott mintákat. Hogy nyiltan beszélnek a módszerekről egyébként gyakorlati okokra is visszavezethető: egy dopping-labornak átlátható működésűnek kell lennie, és egy bírósági tárgyaláson sem lehet sejtetésekkel kiállni érvelni az éppen doppinghasznállattal vádolt versenyzővel szemben, nekik nyíltan kell a módszereikről beszélni.
Saugy azonban tagadja, hogy direkt azzal a céllal történt volna a felvilágosítás, hogy ezzel segítsen az amerikainak, hogyan kerülje ki, hogy ezek után pozitív mintája legyen.
Saugy hozzátette, a négy gyanúsnak nevezett 2001-es mintából ma már kimutatható lenne, hogy valóban tartalmaztak-e EPO-nyomokat, ám ezek a minták ma már nem léteznek. Azt viszont kizárja, hogy egy embertől származott volna mind a négy gyanús minta. Pontosabban ez nem kizárt, de akkor az annak a bizonyítéka lett volna, hogy az illető nem doppingolt, hanem valami természetes eltérés van a szervezetében a normálishoz képest, mivel közel ugyanazt az eredményt nem lehetne négy különböző alkalommal doppinggal produkálni.
(forrás: nzz.ch)
Nos, Saugynak a neves svájci lap számára adott interjúja egy kis tudománytörténeti alapvetésnek is beillik, hiszen leginkább az EPO kimutathatóságának történetéről beszél. Elmondja, hogy 2000-ben, az olimpián is már voltak gyanús minták, ám akkor még problémák voltak az EPO kimutatásával. Éppen úgy, ahogy az ominózus 2001-es minták esetében is. Saugy elmondta, hogy igaz, hogy voltak gyanús minták, ám csupán 70-80%-os valószínűséggel tudták ekkor még kimutatni, hogy a minták többiekétől eltérő kémiai jellemzői EPO-használat miattiak. Bo Hamburgert 2002-ben még felmentették, mert ez az arányszám 80%-on állt, egy párizsi labor szakértői véleménye szerint azonban 85%-ot kellett volna elérnie, hogy biztora mondhassák: Hamburger EPO-t használt. Ártatlanul elitélni valakit, tévedésen alapulú ítéletet hozni senki nem akart, így hát Hamburgert felmentették, ugyanakkor hozzá kell tenni: a versenyző később bevallotta, hogy valóban használt EPO-t (is?).
Saugy 2002-ben egyébként rengeteg alkalommal tartott mint szakértő előadást az EPO-t kimutató tesztről, hisz nyilvánvalóan nagy érdeklődés és rengeteg vitás helyzet övezte ennek a tesztnek a kifejlesztését és nyilvánosságra hozatalát. Ilyen felvilágosító előadás keretében beszélt Bruyneelnek és Armstrongnak is módszerekről. Az ok, vagy méginkább az elv, ami miatt egy ilyen beszélgetés létrejöhetett, hogy akkor úgy gondolták a szakemberek, hogy a versenyzőknek igenis joguk van tudni arról, hogy milyen módon vizsgálják meg később az általuk leadott mintákat. Hogy nyiltan beszélnek a módszerekről egyébként gyakorlati okokra is visszavezethető: egy dopping-labornak átlátható működésűnek kell lennie, és egy bírósági tárgyaláson sem lehet sejtetésekkel kiállni érvelni az éppen doppinghasznállattal vádolt versenyzővel szemben, nekik nyíltan kell a módszereikről beszélni.
Saugy azonban tagadja, hogy direkt azzal a céllal történt volna a felvilágosítás, hogy ezzel segítsen az amerikainak, hogyan kerülje ki, hogy ezek után pozitív mintája legyen.
Saugy hozzátette, a négy gyanúsnak nevezett 2001-es mintából ma már kimutatható lenne, hogy valóban tartalmaztak-e EPO-nyomokat, ám ezek a minták ma már nem léteznek. Azt viszont kizárja, hogy egy embertől származott volna mind a négy gyanús minta. Pontosabban ez nem kizárt, de akkor az annak a bizonyítéka lett volna, hogy az illető nem doppingolt, hanem valami természetes eltérés van a szervezetében a normálishoz képest, mivel közel ugyanazt az eredményt nem lehetne négy különböző alkalommal doppinggal produkálni.
(forrás: nzz.ch)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.