Ugorjunk egy kicsit vissza a hőskorba.
A Flandriai körverseny 1913-ban indult útjára, Karel Van Wijnendaele, a Sportwereld című sportújság egyik társalapítója kezdeményezésére, a kor divatos marketingstratégiáját követve: szervezz kerékpárversenyt, mellyel a lapodat reklámozhatod.
Az első versenyt a 25 éves Paul Deman nyerte, aki egy évre rá begyűjtötte a Bordeaux- Paris elsőségét is. Deman az első világháború alatt csatlakozott a belga titkosszolgálathoz, akik biciklivel csempésztek át dokumentumokat a semleges Hollandiába. Jónéhány útja után végül a németknek sikerült elfognia, és Leuvenben már szinte a kivégzésére készültek, amikor is a háborús felek megkötötték a fegyverszünetet, ezzel megmentve a bringás életét is. Deman a háború után is versenyzett, nyert Paris-Roubaix-t (1920) és Paris -Tours-t (1923) is.
Az első Ronde Van Vlaanderenen 27 (más források szerint 37) versenyző vett részt, és öt autó kísérte őket. 1914-ben már 47-en vettek részt. Wijndaale összességében csalódott volt, ám egy későbbi nyilatkozatában úgy beszélt erről, hogy a lapjuk túlságosan új és kicsi újság volt ahhoz képest, milyen nagyszabású versenyként képzelték el a Rondét. Fájdalmas volt számára látni, hogy másodosztályú kerékpárosok versenyeznek Flandria útjain. A kor nagy belga bringásait ugyanis a francia kerékpáros egyesületek nem engedték indulni.
Ugyancsak probléma volt, hogy hosszú ideig egy hétvégén rendezték a Milánó-Sanremóval, így ez is csak csökkentette az esélyét annak, hogy igaz sztárok álljanak rajthoz a versenyen. Ebben az időszakban, egészen 1948-ig csak egyetlen egy nem belga versenyző tudott győzelmet aratni, a svájci Henri Suter.
Ugyanakkor talán éppen a külföldi versenyzők kis száma miatt, de a Ronde a flamand nemzeti identitás egyik szimbólumává vált az évek, évtizedek során.
(forrás)
Kapcsolódó bejegyzések:
Flandriai körverseny: korábbi győztesek
Flandriai körverseny 2010 - útvonal
Rajtlista
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.