Peloton-mesék: Kivégezték volna, de véget ért a háború - TOURázzunk együtt

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY

TOURázzunk együtt

ORSZÁGÚTI KERÉKPÁRSPORT BÖLCSÉSZ SZEMMEL

Post Top Ad

Post Top Ad

2015. október 18., vasárnap

Peloton-mesék: Kivégezték volna, de véget ért a háború

Az 1. világháború során a kerékpáros mezőny számos sikeres tagja - köztük nem egy Tour de France győztes is - életét vesztette. A belga Paul Deman azon szerencsések közé tartozott, akik túlélték az öldöklést. Az ő esetében ez azonban tényleg óriási szerencsén is múlt. Kétszer is. 
Paul Deman (1889-1961) professzionális kerékpárkarrierje 1909-ben kezdődött, miután megnyerte az amatőrök belga körversenyét, méghozzá úgy, hogy hét szakaszból hatszor elsőként haladhatott át a célvonalon. A sors iróniája, hogy épp a szülővárosában, Rekkemben végződő utolsó szakasz finisében nem sikerült diadalmaskodnia.

Ezt a sikert követően, feladva civil foglalkozását, azonban már csak a kerékpározással foglalkozott. 1911-ben debütált a Tour de France-on (és egyből a 13. helyen végzett összetettben), 1913-ban pedig ő nyerte a legelső Ronde van Vlaanderent. Ezenkívül az 592 kilométer hosszú Bordeaux-Párizs elsőségét is begyűjtötte 1914-ben.

A legelső Ronde célfotója
(forrás: sport.be)


Úgy tűnt, a Nagy Háború kitörése után sem csinál egyebet az életben, minthogy folyamatosan edz. Ám valójában futárszolgálatot teljesített a titkosszolgálatoknak, vagyis ha úgy tetszik, kém volt.

Összességében 14 sikeres küldetésen volt túl, mikor a németek 1918. novemberében (!) elfogták Leuvenben. Bíróság elé állították, kémkedés vádjában bűnösnek találták, halálra ítélték. Ilyen esetekben nem volt ritka, hogy az elítéltet már másnap kivégezték. Demanra azonban nem ez a sors várt: időközben ugyanis kapitulált a német hadsereg.

Csakhogy a Leuvenbe bevonuló britek Demant az erős nyugat-flandriai akcentusa miatt németnek hitték, ezért most ők akarták a kerékpárost kivégezni, akinek ismét szerencséje volt: a belga hatóságok végül igazolták kilétét.

Párizs-Roubaix 1920
Paul Deman egyike volt azoknak a versenyzőknek, akik  a háború után sikeresen vissza tudtak rázódni a versenyzésbe: 1920-ban megnyerte a Párizs-Roubaix-t, 1923-ban a Párizs-Tours-t. Visszavonulása után kerékpárgyártó üzemet alapított.

Egykori sikerei közvetlenül is hatással voltak a későbbi nemzedékek tagjaira, legalább is egy valakire mindenképp: az 1976-os Párizs-Roubaix győztes Marc Demeyer ugyanis éppenséggel a szomszédja volt, bár csak kisgyerekként hallhatott tőle élménybeszámolókat vagy hasznos tanácsokat, hiszen Deman 1961-ben hunyt el.

Emlékét azonban mai napig ápolják Belgiumban. A 2013-as Ronde van Vlaanderenen szülővárosát nevezték ki a "Ronde falujának" (Dorp van de Ronde, azaz abban az évben az útvonal mellett fekvő települések közül ezt emelték ki a szervezők).

Forrás:
Graham Healy: The Shattered Peloton. Breakaway Books, Halcottsville, New York,  2014.  



***************

Szereted a kerékpársport múltjáról szóló történeteket? Akkor neked való a blog Peloton-mesék rovata, többek között ilyen témákkal:
A Tour de France és a berlini fal
Ahonnan az első Tour de France elrajtolt
Minden idők legkeményebb Tour de France szakasza
Az első Milánó-Sanremo
Akinek fizettek, hogy távol maradjon
A bringás, akit elütött egy ló
Az első sárga trikó

Post Top Ad