"Kemény küzdelem 43 fokban" Robert Förster (Frösi) beszámolója a 3. szakaszról."Ma volt az idei Tour Down Under egyik legnehezebb szakasza. Az út Unleyből vezett Stirlingbe: 135 km hosszan egyaránt dombos és hegyes szakaszokon. Már 11 órakor, a rajtnál 37 fokot mutatott a hőmérő. Számomra nem éppen az ideális körülmény ahhoz, hogy kerékpárra üljek. De hát ahogy az jól ismert, ezzel mindenkinek meg kell küzdenie.
A mai napon azt volt a feladatunk, hogy a versenyt úgy alakítsuk, hogy ne mindenképp sprintbefutó legyen a vége, és az allroundereinket is előbbre juttassuk az összetett helyezést illetően. Erre már a startnál meg volt a lehetőség. A hivatalos rajttól kezdődően öt kilométeres emelkedő következett, kereken 200 méteres szintkülönbséggel. És nem lehetett lazsálni. Támadás követett támadást, mintha megőrült volna a mezőny. Mire a tetőre értünk, megint két részre szakadt az egész, de lejtmenetben újra összeért a két csoport.
Nagyjából 30 kilométer után jött aztán a következő hegy, öt kilométer hosszan, majd' hét százalékos meredekséggel. Dominik Roels, Björn Schröder és én megpróbáltunk olyan gyorsan nekikezdeni az emelkedőnek, hogy a hegyi menőink támadhassanak. Eddig el is jutottunk. Aztán sajnos két szépséghibája is lett a dolognak. Egyrészt, hogy így pillanatnyilag senkinek nem volt már ereje Thomas Roheggerrel és Luke Robertszel együtt menni. Miután Thomas elsőként ért fel a hegytetőre, a szökési kísérlet gyorsan el is halt. De legalább a hegyi trikót megszereztük.
A dolog másik bökkenője azt volt, hogy Björn és én teljesen kikészültünk. Csak húsz kilométerrel később sikerült ismét felzárkóznunk a mezőnyhöz. [...]
Közben a hőmérséklet 43 fokra emelkedett és a legtöbb kerékpáros a vízhordással volt elfoglalva. Ekkor már ismét a Columbia kontrollálta a mezőnyt.
A szakasz végén két nehéz kör várt ránk. Mi megpróbáltunk az allroundereinket szélárnyékban tartani és kulacsokkal ellátni, de a tempó mellett, amit a Caisse D'Epargne diktált, Björn és én nem tehettünk mást, el kellett magunk mellett engednünk a mezőnyt.
Mindent egybevetve, azért ez egy jó nap volt számunkra. Luke, Marcus és Thomas személyében három kerékpárosunk is a legjobb tizenötben volt.
Remélem, holnap ismét sprintbefutó lesz, és egy kicsit én is beleavatkozhatok a végkimenetelébe.
A holnapi viszontlátásig,
Frösi"
(forrás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.